Az emelő az emberiség történetének talán legősibb egyszerű gépe. Napjainkban rengetegféle emelőt gyártanak, mégis az emberek többsége, ha ezt a szót hallja, akkor kifejezetten az autóemelőre gondol. És ez abszolút érthető is, hiszen szinte mindenki ilyen emelőkkel találkozik messze a leggyakrabban. Azt azonban már kevesebben tudják, vagy legalábbis kevesebben gondolnak bele, hogy az autó- helyesebben gépjárműemelőknek is számos fajtája létezik, és ezeknek csak egy kis része az, amit egy átlagember számára az autóemelő fogalma jelent.

Mert az autógyárak, autószervizek és néhány egyéb ipari létesítmény (pl. bánya) természetesen nem azokat az összecsukható, kurblis kis kézi emelőket használják, amikre olyan jó visszagondolnunk gyermekkori emlékeink között barangolva, mert édesapánk megengedte, hogy a Watrburgjának az egyik sarkát kerékcserekor felemeljük egy ilyen eszközzel, és ez óriási érzés volt számunkra. Iszonyatosan erősnek éreztük ilyenkor magunkat, és úgy éreztük, hogy valamilyen nagyon komoly feladat végrehajtására talált minket alkalmasnak a világ. És ha ebbe jobban belegondolunk, akkor felnőtt fejjel is arra jutunk, hogy hát, bizony ez az igazság!

Mert hiszen ha nem volna ilyen eszközünk, akkor egy majdnem egy tonnás tömeget (legalább is a Wartburg esetében; sok személyautó ennél jóval nehezebb, nem is beszélve a teherautókról, kamionokról, munkagépekről és egyebekről) – na jó, igaz, annak csak a sarkát, de akkor is: hogyan tudnánk felemelni? Vagy gondoljunk bele abba, hogy például egy ősember számára mekkora kihívás volna ez a feladat! Szóval nagyon könnyű belátni, hogy az emelő egy csodálatos szerkezet, legyen szó annak bármelyik fajtájáról.

És ha már eljutottunk az emelők fajtáinak kérdéséig, akkor nézzük meg, milyen emelőket használnak az iparban, azon belül is az autóiparban – mert ennek az írásomnak a témájául az autóemelőket választottam:

OLAJEMELŐK

1. 
   olajemelők:Ezekben a rendkívül kis helyigényű, praktikus emelőkben egy stabil talppal ellátott, függőleges hidraulikus munkahenger szolgáltatja az emelőerőt, a szükséges olajnyomást pedig egy, az emelővel egybeépített, kézi karral működtethető, a megfelelő áttétel érdekében a munkahengernél kisebb átmérőjű dugattyú (szakszóval a főhenger) állítja elő (az áttételt természetesen a kézi kar hossza is befolyásolja).

A kézi kar minden lenyomása után a szerkezetben levő visszacsapószelep megakadályozza az olaj visszafolyását a munkahengerből, megtartva ezáltal az addig elért emelési magasságot. A munka végeztével az olaj természetesen (megfelelően kontrollált sebességgel) leengedhető a munkahengerből egy leeresztőszelep segítségével.

TRAPÉZEMELŐK

2. trapézemelők:Ezekben a colostokra emlékeztető felépítésű, szintén elég kis helyigényű és rendkívül alacsony meghibásodási arányú emelőkben egy menetes orsó szolgáltatja az emelőerőt, akárcsak a szőlőprésekben, azzal a különbséggel, hogy itt az orsó nem közvetlenül, az emelés irányában fejti ki az erőt, hanem vízszintesen helyezkedik el, és a csúcsára állított trapézt két oldalsó csúcsának egymás felé húzása által függőleges irányban megnyúlásra kényszeríti, és így jön létre az emelő irányú mozgás.

KROKODILEMELŐK

3. 
   krokodilemelők(más néven padlóemelők): Ezek olyan, kerekekkel ellátott, egy autó alá kőnnyűszerrel betolható emelők, amelyek működési elvének lényege azonos az olajemelőkével, csak éppen a bennük levő munkahenger nem közvetlenül emeli a terhet, hanem az emelő elülső, egy krokodil szájához hasonlóan szétnyíló részének mozgatásával.

FOGASLÉCES EMELŐK

4. fogasléces emelők:Ezeknek az emelőknek a hagyományos típusaiban az emelőerőt egy fogaslécen „felmászó”, nagy áttétellel hajtott fogaskerék szolgáltatja. A fogasléc az aljára szerelt stabil talpon áll, az emelendő teher pedig a hajtóműből (fogaskerékházből) kiálló „padkára” fekszik fel.

CSÁPOS ÉS OSZLOPOS EMELŐK

5. 
   csápos- és oszlopos emelők: Ezek az emelők két vagy több oszlopból állnak, amelyek nem mások, mint motoros szivattyúval meghajtott hidraulikus emelők. A teher az oszlopokból kiálló csápszerű, kétágú tartókonzolokra fekszik fel, amelyeknek a terpesztése elegendően nagy ahhoz, hogy a teher akkor se billegjen rajtuk, ha dolgoznak rajta (ez különösen a kétoszlopos kivitelű típusoknál kritikus szempont). Személyautókhoz többnyire kétoszlopos típusokat használnak, hosszabb járművekhez pedig négyoszlopos típusokat.

OLLÓS EMELŐK

6. 
   ollós emelők: Ezek az emelőtípusok gyakorlatilag a trapézemelők továbbfejlesztett változatai. Működési elvük lényege az utóbbiakéval azonos, csak ezekben – a colostokhoz még inkább hasonló módon – több trapéz követi egymást, és ilyen „trapézláncból” is kettő dolgozik bennük, egymással párhuzamosan elhelyezve. További lényeges különbség még, hogy ezekben az emelőkben nem menetes orsó, hanem egy motoros szivattyúval hajtott hidraulikus munkahenger szolgáltatja a szükséges erőt. Ilyen emelőt szinte mindenki látott már: gyarkan ilyen emelőre szerelt „kalitkákban”szokták a meghibásodott felsővezetékekhez feljuttatni a javítást végző személyzetet.

Az autóipar által használt emelők fajtái természetesen nem merülnek ki a fentiekben, de én ezeket tartottam a legfontosabbnak megismertetni Önökkel.